Boti már nagyon érzi/várja a nyári szünetet az oviban.  A mai héttől kezdve már csak összevont csoportokban működnek, egyre kevesebb a gyerek, ezért múlt pénteken el is köszöntek tőlük, hogy 'Aki nem jön, annak jó kirándulást!'. Így aztán, amikor ma reggel oviba mentünk, kicsit el volt szontyolodva. Mivel kicsit el is késtünk, a padon üldögélve vártuk, hogy a gyertyagyújtás után bemehessünk és közben kicsit kesergett. Mondtam, neki, hogy jövő héten már mi is megyünk kirándulni, repülővel, elmegyünk egy nagy vízeséshez, meg a Nagy-tavakhoz, stb. Mire erre szomorúan válaszol:

"Anya, engem most ez sem vidít fel!"

BOLDOG SZÜLINAPOT BOTI!

Most jutott eszembe, ez is nemrégi történet:

Boti bohóckodott az asztalnál a késsel, miután már többször is rászóltam, megfenyegettem:

- Ha nem hagyod abba, el fogom törni! (Mivel ez a kedvenc Coca-colas nyelű kése volt.)

Ártatlanul rámnéz és visszavág:

- Nem tudod eltörni, ez fémből van!

Nesze neked, kellett neki megtanítani, hogy melyik anyag törékeny és melyik nem :) Próbálkoztam még azért:

- De a nyele műanyag, azt letöröm!

Mire odanyújtja:

- Na, törjed!

Vesztettem, naná, hogy nem törtem el... De azért a bohóckodást abbahagyta..

Tegnapi gyöngyszem:

 Hátul az udvaron focizás közben megláttam egy madártollat, szép nagy volt. Mutatom Botinak, nézze meg, ez egy toll, ilyen van a madaraknak.

- Ezzel is lehet írni?

- Nem, ez nem olyan toll. (Nem akartam egyelőre belemenni, hogy régebben bizony ilyennel írtak, mert akkor jött volna, hogy mutassam meg hogyan, szerezzünk tintát, stb.) Ez galambtoll.

 - Ezzel a galambok írnak?

:D

Korábbi megszólalás - Apukám szülinapi tortája, végre megszegjük:

- Boti, kérsz egy szeletet?

 -Igen, Tata ad nekem KÖLCSÖN belőle? Miért? Mert nagyon rendes?

Ezt nem hagyhatom ki: Boti odahozza a csengős bohócsipkám -  Anya, tettem bele vizes papírt, tedd a fejedre, hogy lehűtse! - A tiédben is van? Aha! És mutatja, valóban.

Kb. két hete vittük az oviba a fellebezést, mert elsőre nem vették fel. Elmeséltem neki, hogy levelet viszünk a néninek, hogy engedje meg, hogy odajárjon. Később az autóban újra kérdezi, hogy miért  is mentünk vissza. Újra elmondom. Mert a néni így majd megengedi, hogy ebbe az oviba járj. - Miért? Ez egy rendes boszorkány? :) Kisfiam, jó, hogy ezt nem még ott kérdezted meg, mert nem biztos, hogy találnának helyet neked a KATOLIKUS oviban, miután leboszokányoztad az óvodavezetőt!! :D

Boti egyre több érzelmét meg tudja fogalmazni már szóban is! Az, hogy 'tetszik', 'szeretem' már nem újdonság, de tegnapelőtt visszaemlékezett arra is, hogy korábban mit érzett.

Valamit nem engedtem meg neki, már nem is tudom, hogy mi volt, talán a Thomasos pólóját akarta felvenni, de nem lehetett, mert épp mosásra várt. Erre nagyon begurult és a kedvenc Micimackós párnáját a földhöz vágta. Némi hisztit követően, miután megnyugodott, odajött hozzám és azt mnodta: "Ledobtam párnám. Mérges voltam." Azt, hogy miért, még nem tudta megfogalmazni, de az ok-okozatot már teljesen jól látta a mérge és párnadobálás között :)

És úgy általában is: a 'miért'-re még nem tud válaszolni, az valószínűleg már a következő fokozat lesz.

Viszont a múlt időt és az egyes, illetve többes szám első-második-harmadik személyeket már annyira jól használja, hogy alig hiszem! Igaz, még nem tökéletes, mert a múlt időt néha csak simán a 'volt'-tal jelzi, de a gyakrabban használt igéknél gyönyörűen tudja, hogy mikor mit kell mondani, és a többinél is próbálkozik. A 'se' és a 'sem' helyett még egyelőre azt használja, hogy 'is nem', de azt következetesen.

Ja, és 'anyázni' is tud :) A vélemények megoszlanak, hogy Mamáéktól vagy a bölcsiben tanulta, de lelkesen mondja, ha éppen aktuális: 'Anyját!'